Adott egy gyermek és a jó édesanyja, aki nem bírja fényképezgetés nélkül. Talán adatnak rokonok, barátok, akik szívesen nézegetik velük együtt a képeket.
2012. július 31., kedd
Bohóc-ka
...és íme, így festünk, amikor lent nevezett esküvőre próbálunk időben elkészülni, de a Gyermeknek persze még nem olyan sürgős, belefér neki egy-két csibészség...
2012. július 30., hétfő
Menyasszonyka
Nyár van, esküvőkre járunk. Julcsi most már kezd felfogni valamit ebből a csindadrattából. Azonosul a "szépséges királylány"szerepkörrel és rendben leosztja a lapokat az esküvők előtt:
Anya: - Majd meglátod, milyen szép lesz Erika a menyasszonyi ruhájában!
Julcsi: - Nem, én leszek a menyasszony.
A: - És ki lesz a vőlegény?
J: - Te leszel az, anya!
Itthon többször is előveszi Anya nem túl menyasszonyos menyasszonyi cipőjét és beavat minket:
- Most én vagyok az Erika.
Ezt még így két hónappal Ereszék esküvője után is szokta így mondani. Úgy látszik, nálunk ez a név szinonimája lett a menyasszony elnevezésnek...
A képeken egy két éves menyasszonyka illegeti magát - ahogy kell.
2012. május 25., péntek
Természetes kacaj
Julisunk újabban új műsorszámmal örvendezteti magát (no és a közönségét). Jókedvűen, tiszta szívből, őszintén tud nevetni bármikor és bármin. Göndör kacaja végiggurul a házon, a kerten, az utcán, és akibe belebotlik, mind viszi magával tovább ezt a jókedvet. Hallgassátok meg ezt a természetes zengést, legyen szebb tőle a napotok!
2012. május 16., szerda
2012. május 15., kedd
Áprilisi csoda
Olyan szép volt! Még sosem láttam ennyire teljes és tökéletes szivárványt! --- pedig a Pécsi Gospel Kórusban énekeltem...háháhá :))
2012. április 22., vasárnap
2012. április 21., szombat
Húsvéti visszapillantó
Húsvéti Nyúl szerencsére számon tartotta, hogy elköltöztünk régi lakásunkból, és követett bennünket az új helyre is. Nem felejtett el szétpotyogtatni egy-egy ajándékot sem a roppant hidegben a pompás kertbe. Olyan kedves, köszönjük neki.
A roppant hidegbe eleresztettük a házi manónkat, hogy gyűjtse össze a rendetlen H. Nyúl potyadékait.
A roppant hidegbe eleresztettük a házi manónkat, hogy gyűjtse össze a rendetlen H. Nyúl potyadékait.
Amikor még lehet örülni az első kosárkának...
Az aranyeső kincse
Piros tojás a bozótban
Mi lapul a tuja alatt? Csak nem egy piros motor? Minden gyerek álma!!
- Gyermekem, nézd még itt is...
Amikor már nyűg minden újabb kosárka...
De mégis, milyen szép kis kompozíció...
És végül: ez nem lehet igaz! Csak nem maga H. Nyúl ül amott a bölcsőben???
De bizony. Vagy ha nem ő, akkor valami hasonmása (H. Mása). Mindenesetre gyanús.
Na, jó. Megfogom. De azért ez elég bizarr, anya.
Vajon szereti a nárcisz illatát?
- Anya, hideg van, be akarok már menni!
Van itt ám kert!
Ide költöztünk.
Vagyis ilyen volt a kert (egy része), amikor március elején beleszaladt a gyerek.
Ilyen volt a belátás a tujába.
Ilyen lett a kert március végére.
2012. április 20., péntek
Felzárkózás
Gondolom, a legtöbben tudjátok (már), hogy elköltöztünk a büdös-bűzös ámde nagyon szeretett városunk bérházának második emeletéről vidékre, az óriáskertbe, a kétszintes házba, az albérletbe, a megnőtt méretek közé... Jelentem, jól érezzük magunkat.
Visszapillantóként az elengedhetetlen költözéskori képek. A növekvő dobozhegyek a kamrában. A tüsténkedő család. És a gyerek, mely kihasználja a megüresedett tereket - és minden lyukba belefér... :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





































