Mázlis műzlis

Szeretem a müzlit úgy enni, hogy előbb kiiszom a tejet a tálkából. 

Na és, most mi ezzel a baj?!

Húsvéti visszapillantó

Húsvéti Nyúl szerencsére számon tartotta, hogy elköltöztünk régi lakásunkból, és követett bennünket az új helyre is. Nem felejtett el szétpotyogtatni egy-egy ajándékot sem a roppant hidegben a pompás kertbe. Olyan kedves, köszönjük neki.

A roppant hidegbe eleresztettük a házi manónkat, hogy gyűjtse össze a rendetlen H. Nyúl potyadékait.

Amikor még lehet örülni az első kosárkának...

Az aranyeső kincse

Piros tojás a bozótban

Mi lapul a tuja alatt? Csak nem egy piros motor? Minden gyerek álma!!

- Gyermekem, nézd még itt is...

Amikor már nyűg minden újabb kosárka...

De mégis, milyen szép kis kompozíció... 

És végül: ez nem lehet igaz! Csak nem maga H. Nyúl ül amott a bölcsőben???

De bizony. Vagy ha nem ő, akkor valami hasonmása (H. Mása). Mindenesetre gyanús.

Na, jó. Megfogom. De azért ez elég bizarr, anya.

Vajon szereti a nárcisz illatát?

- Anya, hideg van, be akarok már menni!

Van itt ám kert!

Ide költöztünk. 

Vagyis ilyen volt a kert (egy része), amikor március elején beleszaladt a gyerek.

Ilyen volt a belátás a tujába.

Ilyen lett a kert március végére.

Anna keresztanya is segített költözni a "piros konyhából".

Felzárkózás

Gondolom, a legtöbben tudjátok (már), hogy elköltöztünk a büdös-bűzös ámde nagyon szeretett városunk bérházának második emeletéről vidékre, az óriáskertbe, a kétszintes házba, az albérletbe, a megnőtt méretek közé... Jelentem, jól érezzük magunkat.

Visszapillantóként az elengedhetetlen költözéskori képek. A növekvő dobozhegyek a kamrában. A tüsténkedő család. És a gyerek, mely kihasználja a megüresedett tereket - és minden lyukba belefér... :)