Az új trónus

Nagyjából 3 hete vásároltunk új gyerekülést, mivel a korábbi köztudottan nagy utálatnak örvendett Julcsi részéről, meg hát ki is nőtte. Minden reményünket az új ülőkébe vetettük és gondoltuk, hogy ebben minden másképp lesz! Nem kell már a megszokott 20 km-es táv alatt azon izgulni, hogy vajon anya kiadós műsorozása alatt mikor törik el a mécses. Bármit tettünk akkoriban, az autóutak mindig feszültek voltak, nyűglődősek, sírósak - fárasztóak mindenki számára.

Mondjuk, amióta Szentiéktől kaptunk egy rakás CD-t különféle Gryllus dalokkal, azóta kicsit javult a helyzet. Az "Egyedem-begyedem, ragya van kegyeden" mondókára abba hagyta bébi a sírást és hegyezte a fülét, honnan jönnek a hangok, a rímek. Aztán meg beújítottunk az új üléssel - az egész család rágta a körmét, mit fog szólni a kisasszony az új trónushoz. Úgy tűnt, bevált. Főleg, hogy minden beültetés előtt csicseregjük, hogy "Hej, milyen szép kis székecske van itt, biztos nagyon jó lehet benne ülni!" De mondom, úgy tűnt bevált. Julcsi nagy örömmel ül bele, persze a zenét is berakjuk a lejátszóba, tutira akarunk menni.... és így történt, hogy hazafelé utazva elaludt ez a gyermek, a ház sarkánál, az utolsó kanyarban. Hát megtörtént, amit sosem gondoltuk volna.

Erre csörög a dió!

A vegyvédelmi köpönyeg

Beszereztünk egy hiper-szuper bebújós előkét a Gyermeknek, mert az utóbbi időkben feltámadt a táplálékkal való kísérletező kedve. Nem csak beletúrni érdekes, hogy az állagát megnézze, hanem morzsolgatni, arrébb pöckölni, mi több arrébb placcsintani - ezek a kísérletek főbb irányvonalai. Aztán persze saját kanalat követel magának, hogy ő is etesse a szüléket... Na abból nem sok jó - vagyis nem sok tiszta ruha - szokott kisülni/kikerülni.

Úgy három hete vettük, akkor nagyon lelkesen rá is adtuk a bébire, ám ő keresztül húzta a számításainkat és hangos sztrájkba kezdett, amikor másodjára is megpróbáltam ráadni.

A köpeny szép, két színben is vettünk, ám tökéletesen elveszi az élmény valódiságát. Olyan lehet benne enni, mint esőköpenyben zuhanyozni... Nem tudod vele kellőképpen bemaszatolni a ruházatodat. Már csak abban bízhatsz, hogy az asztalkádra vagy az éppen etető szülődre tudsz juttatni kellő mennyiségű étket.

Azért egy alkalommal Bébi nekünk is megengedte, hogy meglessük, hogyan működik bevetésben a "vegyvédelmi". Ezt dokumentálják a képek. Bébi végig mondjuk úgy: felülről kezelt bennünket, meg a helyzetet: "Na, jó, most az egyszer kegyes leszek, fotózzatok, egye-fene, de máskor látni sem akarom ezt az izét, akármilyen házikók és fácskák vannak rajta!"

Az eltévedt buláta

Locsi Lujcsival

Ez az unokatestvér-dolog ez egy nagyon jó dolog! Bébi meg Barnus egyre jobban megtalálják a közös hangot. Majd' kiugranak a bőrükből, amikor meglátják egymást. Már nem csak egymás mellett játszanak, hanem kiváncsian lesik, hol matat az egyik, milyen csintalanságokból maradhat ki a másik. Ez a közös fürdés nemrég valósult meg. Ahogy a képeken látszik, Barnabás a virgoncabb, de Julcsit sem kell félteni a fröcsköléssel - ő is kellőképpen fel tudja borzolni a vizet... :)

Az első metsző nekem tetsző!

Friss hírek a hétvégéről:

KIBÚJT A BAL FÖLSŐ METSZŐFOG!

Bizomány!

Azóta sokkal lágyabban gurulnak a szemem alatti karikák és kiegyensúlyozottabban őszülök.

Porszemecskék tánca

Leül a napsugaras szobába, pontosan a sugárnyaláb közepébe. A porszemek meg csak úgy szállnak és szikráznak a napsugárban. Csodálatos látvány! Meg kellene fogni ezeket a kis táncoló micsodákat!

Fogzást könnyítő szerek

Van, akinek a borostyán nyaklánc,

van, akinek a homeopátia,

van akinek mindenféle gélek...

... nekünk az előke tépőzárja.

Fogmanócska

Szerkesztés után...

2010. április 7. csüt.

Gondoljatok ránk - Julcsi az elmúlt napokban nagyon sokat nyűglődik nappal is, éjszaka is. Mi csak reméljük, hogy a fogai miatt, ugyanis egyszerre 3 is érkezőben van, de nagyon nem akarnak áttörni... A doktor néni megállapított megint egy enyhe kis vírusos torokgyulladást két napja, azóta megint hasmenés, nátha. A hőemelkedésen már túl vagyunk, szerencsére most az nincs, csak a nyűgösködés, nyavajgás - mindhármunk részéről...

2010. április 11. hétfő

Köszönjük a gondolást... :)KIBÚJT! Igen, végre előtört az egyik gazfickó! Mégpedig a jobb felső kettes (fogorvosok ezt vajon hogy rövidítik?), vagyis a jobb felső szemfogacska. Arra lettünk figyelmesek a hétvégén, hogy Julcsi csikorgat. Azt pedig csak úgy lehetséges, ha alul is meg fölül is van mit csikorgatni. Belestünk és valóban egy tűhegynyi kis fogacska látszott. És az is igaz, hogy a felfedezés utáni éjszakánk is egy fokkal jobb volt az előzőeknél. Persze tudom, még csak befelé megyünk az alagútba... Még mindig ott figyel a két nagy hólyag a felső metszőfogak helyén. És hogy folytassam az önsajnálatot, most épp a náthánk, valamint a bébi köhögése szépíti a napjainkat, no meg a takonyírtó pOrrszívózás. Halleluja!

Kisember a nagyáruházban

A dolgok nevet kapnak

Julcsibogyó rendkívül érdeklődő baba. Persze, ezt az anyukája mondja, és így nem is olyan hihető. De higgyétek el, hogy már kiskora óta ilyen jelzőkkel illették mások is: "milyen érdeklődő", "kis kiváncsi baba", "hogy figyel" - Julcsit látva idegenek száját gyakran hagyta el az alábbi mondás: "Úgy néz, mint a csík!" De hogy ezt hogy kell érteni... Hogy néz egy csík?

Most pedig, ahogy sétálunk, minden érdekességre kurjant egy nagyot az utcán. Minden kutya, macska, madár, virágszál, de legfőképp kisgyerek kap egy üdvrivalgást. Meg egyébként is, be nem áll a szája. Mókás így a séta. Szeretem, ahogy magyarázza a világot.

Például már van szava bizonyos dolgokra. Elsőként az otthoni plüsskukacot nevezte meg saját kis bébinyelvén: "KAK" - valahogy így érthette a KUKAC szót. Azóta viszont már több tárgy is ezt a nevet viseli.

Aztán a kukucsolást is hamar lefordította magának: "KUKK". Ezt most már mondogatja is, ha elbújik valami mögé.

De nekem Julcsi legkedvesebb szava a "PA", mert ezt nagyon gyakran és konzekvensen használja. Ez nála a "LABDA". Bárhol észreveszi a legkisebb, legtávolabbi labdát és már mondja is. Ma Bálint meghámozott egy pomelót (grape-fruit-ra emlékeztető déli gyümölcs), akkor is rámutatott a kis mutató ujjával és megnevezte: "PA"!

Ma sokat üldögéltünk a fűben és néztük a "hapci-virágokat". A százszorszép fejét úgy kellett kibányásznom a szájából, a pitypang neve pedig nagyon tetszett neki. Mosolygott-mosolygott, majd kibökte julcsiul: "TA".

Előnytelen képek 1. (vannak ilyenek is...:))

"Mi ez itt a fejemen és meddig lesz még rajtam?"

"Ha azt szeretnéd, hogy szépen nézzek, nem kellene folyton vakuznod!"

"Köszi Anya, nem kérek több kaját, asszem, jól laktam egy időre..."

Mese mese

Hello Nagyi! Idenyargaltam hozzád, mert hallottam, hogy szeretnéd, hogy olvassak neked egy mesét. Na, mutasd csak a könyvedet.















No, és melyiket szeretnéd, hogy olvassam? Melyik a kedvenc meséd?










>






Tehát akkor: "Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy..."