Hello luJcsi!

Ein großer, ein roter,
Ein runder Luftballon.
Fliegt höher, immer höher,
Gleich fliegt er mir davon.
Doch an der Schnur, der langen,
Hol' ich ihn mir zurück.
Jetzt hab ich ihn gefangen,
Da hab ich aber Glück!

Hinta, palinka...

Hinta hinta hopp palinta,

Lengve-ringva száll a hinta.
Tarka szoknya selyemfodra

libben-lobban a magosba.

Hinta hinta hopp palinta,

Lengve-ringva száll a hinta.
Nincsen határ, a hinta száll,

süss Napsugár, örök a nyár.

(Varjú György)

Hinta hinta hopp palinta,

Lengve-ringva száll a hinta.
Tarka szoknya selyemfodra

libben-lobban a magosba.

Hinta hinta hopp palinta,

Lengve-ringva száll a hinta.
Nincsen apádnak, nyugta már?!?!,

kis Napsugár, aludjá' má'!

A házikó

Egyik délután felállítottam Julcsinak a lakásban egy elfekvőben lévő dobozt. Már jó ideje ugyanis észrevehetők voltak rajta az öröm jelei, amikor talált valamit, amibe belebújhatott, s amiből aztán maga kibújhatott. Lett hát, egy illegő-billegő dobozból egy házikója. Rettenetesen ujjongott a tákolmány láttán. Kibújt, bebújt és izgatott hangon mondogatta: "hászi-hászi-hászi"'. Persze csak úgy volt érdekes a játék, ha Anya vagy Apa is bebújt az építménybe mellé. Ezt kicsit nehéz volt megvalósítani, de lám, Apának sikerült. Julcsi boldogan rendezkedett a rendelkezésre álló hatalmas térben, majd végül ő is kidőlt... (persze a történet úgy lenne szép, ha úgy fejezhetném be, hogy "...és aludt három órát egyhuzamban....", de itt azért még nem tartunk, senki ne rökönyödjön meg. A történet tehát így folytatódik:): ...és fél perc pihenő után felpattant, újabb köröket róva a lakásban fáradhatatlanul.

A mi fürdőkádunk

A mi fürdőkádunk pont úgy néz ki, mint egy zuhanytálca, de fürdőkád ám. Csak méretarányos emberkét kell hozzá találni. Nálunk épp szaladgált egy a lakásban - egy méretarányos emberke, úgyhogy gondoltuk, legyen fürdőkádunk (ami volt is, csak nagyon zuhanytálcára emlékeztető), beletettük hát. És most lássátok meg ti is, hogy hogy élvezte az emberke. Még az ajtót is magára csukta, hogy ne zavarjam. Így kénytelen voltam a harmadik szememmel bekukkantani... :)

Hasonlóságok

- Mennyire valószínűtlenül kék a szemük!

Közeledik már az ősz

Nem jövök zavarba - lépek az avarba'.

Amorf lovacskák és a többiek

... avagy a szimbolikus játékos

Julcsi úgy másfél hónapja kivette a habtapi szőnyegből az egyik amorf elemet, (eredetileg a kamion tartozéka), és elkezdett vele játszani, mintha sétálna ez a valami. Aztán elkezdett hozzá galoppozós hangokat kiadni, ami nálunk a lovacskát jelenti. Vagyis felfedezte magának az amorf formában a lovat és úgy csinált, mintha ez a lovacska szaladgálna. Mi is megnéztük a "lovacskáját" és tényleg vannak lábai is meg feje is. Ez tényleg ló! Vagy fogó... vagy szék...vagy bármi, csak legyen szabad száguldása a gondolatoknak... :)

Más. Bálint nadrágjának az övének a csattja szétesett. Valahol a lakásban heverészett a csatt-alkatrész, amit Julcsi megtalált. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy berreg a Gyermek, mint egy autó és kitartóan, hosszú percekig tologatja ezt a csattot, mint egy kisautót.

Az alábbi képen nem is a csatt, de a berregés jól "látható".

Engem lenyűgöz a gyerekeknek ez a határtalan fantáziája. Bármiből lehet bármi, nincsenek még skatulyák és kocka-gondolkodás. Olyan jó lenne, ha ez a szabadság megmaradna minden gyerekben és nem rondítanánk bele mi szögletes felnőttek.

Telis-tele kommunikáció

- Hallo. Igen, én vagyok. Igen? Sajnálom. Megpróbálok tenni valamit az ügy érdekében.

- Igen, itt Lujcsi. Igen, személyesen. Neeeem, nem alszok. Nem is aludtam . (és nem is fogok - de ezt csak magunk közt) Komolyan? Nem te vagy az első, aki ezt mondja. Feltétlen szólok neki.

- Meg kell mondanom Anyának, hogy szedje össze magát kicsit, mert úgy hallottam, hogy elmaradtak az utóbbi időben a blogbejegyzések. Az olvasók meg türelmetlenül várják a rólam szóló híreket! Anyaaaa!