Balatonszárszón nyaraltunk 1.

Az elmúlt hétvégén Balatonszárszón nyaralhattunk az evangélikus gyülekezettel az Evangélikus Konferencia-és Missziói Otthonban.

Nem nagyon készültünk rá, mert még áprilisban volt a jelentkezési határidő és mi akkor ugyan nagyon törtük a fejünket, hogy menjünk-e, vagy ne menjünk, végül az itthon maradás mellett döntöttünk. Jobbnak láttuk, ha nem megyünk, mert akkoriban az éjszakák eléggé kimerítőek voltak, óriási visítással ébredt a bébi a fogzás miatt, valamint az utazás is nagy mumus volt akkoriban, hiszen akkor még nem volt meg az új autósülése. Szóval nem akartunk magunknak sem meg másoknak sem túl stresszes hétvégét okozni.
Aztán megteltek a helyek, s mi május elején a bajszunk alatt megjegyeztük Bálinttal, hogy most amilyen nyugis éjszakáink vannak, meg az új ülésben is hajszállal jobban érzi magát - ha most lenne a jelentkezés, lehet, hogy igent mondanánk az üdülésre. Majd jött a hír, hogy egy házaspár lemondta az utat, van tehát számunkra is hely, döntsünk hát újra... Döntöttünk.

Szerencsére kiderült, hogy jól tettük, hogy nem maradtunk itthon. Julcsi, mint legfőbb "bizonytalansági tényező" is remekül viselt minden újdonságot. Odafelé igaz, hogy meg kellett állni a kaposvári LIDL-ben, hogy egy kicsit megmozgathassa a végtagjait - értsd, fel-alá négykézlábazott az áruházban és rácsodálkozott a színes csomagolópapírokra, de amúgy minden oké volt, az éjszakák sem voltak rosszabbak, mint otthon, nappal meg kimodottan élvezte a nagy nyüzsgést, ami körülvette. Remek volt, hogy ez egy családi hétvége volt, tehát sok-sok kis és nagygyerekes család is jelen volt. Meg persze idősebbek is, és nagyon jó volt ez így!
Most lássatok néhány képet az első nyaralásunkról:

Julcsi szívesen sertepertélt más gyerekek társaságban és bátran indult felfedezőútra akár egyedül is. Persze valaki mindig volt a nyomában - néha fényképezőgép is volt nála...

Szombaton Szárszóról begyalogoltunk Balatonföldvárra a 30 m magas löszfal tetején - ez látszik a blokk utolsó képén - mármint a löszfal. Az odafelé gyaloglás az első képen látszik, amikor Bálint vitte csemeténket, kezdetben kendőben, majd a megnövekedett mozgásigény miatt kézben, nyakban, ahogy adódott. Aztán a visszafelé út a part mentén a gyönyörű platánsoron jöttünk. Bébi elaludt a kendőben, majd a szokásos 35 perc után ébredt - ez látszik a harmadik képen. Napernyővel sétálunk, mielőtt valaki félreértené a helyzetet - ugyanis ez volt az idei év első igazán nyárias hétvégéje. Jeee!