2011. március 4., péntek

Feloldás - 28.


Kedves Rokonok és Barátok!
A tegnapi bejegyzés többeteket megtévesztett, és végeredményben a valódi címzettnek úgy éreztem, "át sem jött" az üzenet.
Akkor a feloldás.
Édes öcsémet (édesöcsémet) ábrázolja eme fekete-fehér alkotás - úgy 11 hónapos korában (ugye??) -, és a hozzátartozó szöveg csak kitaláció, semmiféle páratlan tehetségű olcsó fényképésznek nem engedjük, hogy gumicukorral tömje a gyermekünket. :)
Meg aztán születésnapja is volt tegnap Gábor ecsémnek, éppen a 28., és ha összeolvassátok a buggyant történet kezdősorainak betűit, akkor kijön a köszöntés. Érted már Mosó???
Szóval, gondoltuk, megtréfálunk mindenkit, hát jól sikerült...:)
Végülis Apunak igaza van, mindenki hasonlít mindenkire, de azért Gábor öcsémet többször láttam én is kis Júliában, főleg, ahogy a szülőszobán megpillantottam az első percekben. Azóta persze már inkább önmagaként látom, és egyre inkább befigyel édesapja egy-egy vonása is. Fogják még mondani nagykorában őrá is, mint rám is: "Tiszta apja ez a lány!"

Szerintetek, ezen a képen éppen kire hasonlít?


1 megjegyzés:

  1. :) Értem én, és köszönöm szépen! A kis Julcsival meg úgy néz ki mintha tesók lennénk! És igen, ez az első útlevelem fotója 1984 februárjából!

    VálaszTörlés